2017. január 16.

Beszélgetnek a fejemben

Hetek óta nem írtam blogot, mert a könyv – hosszúra nyúló – finisében vagyok. Hétvégenként elolvasom a The Guardian könyvmellékletében az aktuális író beszámolóját egy munkanapjáról. Gondoltam, ez jó lesz posztnak, amíg nem lesz időm és energiám beszámolni Ragnar Jónassonról.

2016. december 22.

A készülő krimi első oldalai

2014. december

Az utca magasságából pont rálátott a holttestre. Tekintete áthatolt a koszos szürkületben kavargó téren. Át a semmivé foszló aszfalton, le a mélybe. Már nem emlékezett az áldozat arcára, ahogy a többiekére sem.

2016. december 10.

Cselekmény és szerkesztés

Egész héten szerkesztettem. Azaz olvastam a már kész anyagot, kivettem belőle, hozzátettem. Igyekeztem kiszűrni az ismétléseket. Vagy épp megismételni fontos információkat, hogy az olvasó követni tudja a nyomozást.
Bookinist gurulós olvasófotel Nils Holger tervezése.

Közben rájöttem, hogy a krimiíró azokat a tényeket sulykolja, amelyek téves következtetésekre ösztönzik az olvasót. Na, ezt csinálom én is. De én elhintem a helyes útra vezető információ-morzsákat is. Ezt nem minden író teszi meg, ami engem nagyon dühít.

2016. december 6.

Mindennapok – 1

Ez az első heti jelentésem. Kedden írom ugyan, de a hétvégén is dolgoztam. Ha írok, szeretek mindennap írni. Mindennap együtt lenni a figuráimmal. Csak így tudom elérni, hogy beszélgessenek a fejemben. Aztán nekem csak le kell írni, amit mondanak.
Na, ezen a héten a legizgalmasabb az volt, hogy regisztráltam a viszony.hu partnerkereső oldalra. Ez kimondottan párkapcsolatban élőknek szól és azzal hirdeti magát, hogy a szeretőtartás tulajdonképpen megmenti a házasságokat. Ez azért vicces.

Szóval elkezdtem a regisztrációt Adél becenéven, csak hogy tovább engedjen a következő oldalra, és lássam, hogy is néz ki. Itt kiválaszthattam, hogy flörtölni szeretnék csak vagy alkalmi szexpartnert keresek, vagy állandót, vagy komoly kapcsolatot stb. Meg kellett adni még egyéb adatokat, magasság, testsúly stb. De ennyi már elég volt. Próbáltam letölteni az alapszabályukat, de a rendszer nem engedte. Vajh miért?

2016. december 3.

Blogírás és krimiírás. Egy műfaj?

Tologatom, halasztgatom a blogírást. Rájöttem, hogy ugyanazok a kétségek feszítenek mindkettő kapcsán. A nyelv és a forma.
Hiába tudom, hogy a blog nem tudományos esszé, mégis állandóan az jár a fejemben, hogy
1. minden egyes krimivel kapcsolatos gondolatomnak utána kellene olvasni
2. ezek a gondolatok már biztos másnak is eszébe jutottak
3. és azokat meg is írta
4. és engem plágiummal lehet majd vádolni, és az lesz a nagy leégés és szégyen.
5. Nyilván a krimiírás és -irodalommal való foglalkozás is egy szakma, én meg egy kontár.

2016. november 22.

Miről szól majd ez a blog?

Szóljon ez az első poszt arról, miről is szeretnék írni, mit várhatnak az olvasók?
Mióta elhatároztam, hogy krimit írok, állandóan magyarázkodáson kapom magam. Hogy én bizony nem a magyar szépirodalmat fogom gazdagítani, hanem azt szeretném, hogy a strandon olvassanak. Tehát egyik téma: irodalom-e a krimiirodalom?

Mivel Angliában soha nem kell emiatt magyarázkodnom, ezért felmerült bennem, vajon nem magyar sajátosság-e a szépirodalom és a „többi” kettéválasztása. Téma tehát, hogy mi is számít irodalomnak Magyarországon?
És ha már a magyar irodalomnál tartunk, van-e a magyar kriminek múltja? Milyen a jelene? És lesz-e a jövője? Ez utóbbi különösen érdekel, lévén ebből szeretnék egyszer megélni.